Telefonok képernyői
E bejegyzés megírásának ötlete akkor vetődött fel bennem, amikor az egyik munkatársam vett egy Samsunk Galaxy S-t és megmutatta nekem. Láttam, hogy milyen szép élénkek a színek a kijelzőjén és egy film mennyire szépen jelenik meg rajta, de elsőre kiszúrtam, hogy valami nem stimmel, ez más, mint eddig. Úgy gondoltam, hogy utánajárok a dolognak, mert sejtettem, hogy elég lesz hozzá az olcsó kompakt fényképezőm, ami azért nem annyira olcsó, hogy makró módot se tudjon. :)
Haladjunk időrendben sorban a számítógépes kijelzők terén, legalább is menjünk vissza a még mindenki által ismert CRT monitorokhoz.
Ahogyan az itt tárgyalt megjelenítők, a CRT-is a 3 alapszín (piros-zöld-kék) felhasználásával jeleníti meg az összes színt. Azonban a jobb felbontás érdekében a CRT monitorok háromszög alakban elhelyezett pontokból építenek fel egy pixelt, ahogyan a következő képen is látszik.
A következő típus egy sima TFT monitor. A 3 alapszín itt is megvan, azonban az elrendezés szabályosabb: 3 egymás mellé elhelyezett függőleges téglalap, amely kiad egy pixelt:
Érdemes megfigyelni, hogy a csíkok széle nem szép egyenes, hanem mintha rosszul fényképeztem volna, "szöszös", de nem a fényképpel van a baj. Ezek a fajta monitorok azok amelyek kikapcsolt állapotban inkább mattnak hatnak, nem tükröződnek, amit valószínűleg ennek köszönhetnek. Vagyis a legkülső réteg egy picit szétszórja a fényt. Ennek ellentéte a leginkább mostanában notebook-okban megjelent Crystal Clear technológiának nevezett dolog, amikor is ez a szórás nincs, tökéletes, azonban tükröződő képet adva:
Ez után jöhetnek a telefonok. Nekem egy T-Mobile Pulse telefonom van, amely bizonyos szintig az előzőhöz hasonlít:
Itt is szépen élesen látható minden szubpixel, az extra érdekesség, hogy egy színösszetevő (sub-pixel) nem egy darab téglalap, hanem két darab lyukas négyzet, illetve nem RGB az elrendezés, hanem BGR.
Most pedig jöjjön a lényeg, a Galaxy S képernyője:
Az eddigiekhez képest ez nagy mértékben eltér. Minden teljes pixelhez tartozik egy zöld összetevő, de kék és piros csak minden másodikhoz. Emellett a kék és piros összetevők egymás fölött el vannak tolva. Ezt úgy hívják, hogy PenTile matrix. Érdekes még, hogy így kinagyítva a teljesen piros rész majdnem feketének tűnik, normális távolásból szemlélve azonban piros. (De azért hozzá kell tennem, hogy nekem a piros színnél tűnt fel, hogy más a kijelző, mint a többi telefonon.)
Végül egy kis érdekességképpen az iPhone 4 kijelzője:
Amit itt érdemes észrevenni, az a felbontás. Nem sikerült olyan jól szemléltetni a képet alkotó pixeleket, mint az előbbi esetekben, aminek az az oka, hogy annyira picik, hogy nem tudtam olyan jól lefényképezni, hogy láthatóak legyenek. Szóval, lehet nem szeretni az Apple-t, amiért ezt hangzatosan elnevezte Retina Display-nek, de azért az vitathatatlan, hogy a megjelenés időpontjában biztos, hogy nem volt még egy kijelző, amin ilyen picik a pixelek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pentium10 · http://www.gravatar.com/avatar/4a682874e7a4757dc02a9823e277e235.png 2011.03.01. 12:26:31
matedon 2011.03.01. 13:45:12
Az LCD jelentése: Liquid Crystal Display
A kijelzőpanelt megvilágítják, és ha a kristályok áram alatt vannak, akkor áteresztik a fényt. Színes kijelző esetén egy pixelre egymás mellé valójában három kristály cella kerül.
Kettő technológia került napvilágra. Ezek:
. Duat-Scan Twisted Nematic (DSTN) kijelző (passzív mátrix)
A kristály cellák a kijelző két oldalán kialakított vékony fémrácson keresztül kapják a feszültséget. A hátsó réteg vízszintes, az első réteg merőleges (vagy fordítva), és mint a sakktáblán, ha A sor és a 3. oszlop ki van választva, akkor az adott pixel feszültség alá kerül. Ez a technológia nem tökéletes, mert a használat közben a többi kristály cella is aktiválódik, ha nem is rendeződik át a teljes kristályszerkezet. A válaszidő lassú, filmnézésre alkalmatlan.
. Thin Film Transistor (TFT) (aktív mátrix, mert a tranzisztor aktív elem, nem úgy mint az egyszerű fémrács)
Itt az összes kristály cella külön tranzisztorral van vezérelve, így gyorsabb és szebb is a végeredmény. A technológia sokat fejlődött. Kiderült hogy a te laptopod és az én monitorom is TFT, csak más generáció. És az enyémen sűrűbbek is a pixelek, már csak azért is szebb a képe.
Létezik még a Plazma technológia, a PDP (Plazma Display Panel). Ez nagyon szép eredményt nyújt, viszont majdhogynem többet fogyaszt még a CRT-nél is. (Részletekért az első linkre kattints.) A technológia elavult, helyette van OLED.
Forrásaim:
. hu.wikipedia.org/wiki/Monitor
. www.agt.bme.hu/szakm/szg/monitor/elemek/LCD.htm
. prohardver.hu/teszt/par_szo_a_tft-technologiarol/a_technologiak_mva.html
OLED: (Organic Light-Emitting Diode)
Forrás: www.hazi-mozi.hu/cikkshow.php?cid=253&old=1
Érdemes elolvasni a forrás cikket, le van írva hogy a technológia a szentjánosbogaraktól jött. :)
Ahogy a nevéből is látható, szerves anyagból készült, nem úgy mint a kristálykijelző. Kevesebb energia kell a meghajtásához, és sokkal jobbak a tulajdonságai.
Ezen belül is létezik aktív és passzív vezérlés, és az aktív verzióját szintén TFT-nek nevezik, tehát a TFT nem a CRT mejelenítők kiváltsága.
Az AMOLED alapból Aktív Mátrix OLED jelentíéssel bír, tehát az a TFT technológiát jelenti. A Super Amoled a második generáció. Ehhez jön még az érintésérzékenység.
Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Super_AMOLED
matedon 2011.03.01. 13:47:32
Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2011.03.01. 14:24:45
Azonban biztos vagy benne, hogy nem kéne a mindkét CRT szót lecserélni LCD-re a hozzászólásodban???
Wroadd 2011.03.01. 19:49:44
Mivan?
Most komolyan?
A katódsugárcsöves megoldás és a félvezető diódás megoldás között talány annyi a hasonlóság, hogy mind a kettő vége fénykibocsájtás.
A Ló meg a bálna is állat, de azért nem ugyan az....
"OLED:Ahogy a nevéből is látható, szerves anyagból készült, nem úgy mint a kristálykijelző. Kevesebb energia kell a meghajtásához, és sokkal jobbak a tulajdonságai."
Hát jobb, ha tőlem tudod, hogy bizony a Folyadék kristály egy szerves molekula szép benzol gyűrűkkel...
Az oled valóban szerves, csak éppen a működése teljesen más mint a folyadékkristálynak...
Ha már forrásokat használsz, akkor nézz utánna rendesen...
Üdv:
mint vegyész és mint a folyadékkristályt megalkotó cég munkatársa....
Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2011.03.01. 21:10:44
bioLarzen 2011.03.08. 20:58:30
elnézést, félig OFF leszek, de egy munkám kapcsán merült fel az "in-cell TFT" kifejezés. Nem tudja véletlenül valaki egyrészt azt, hogy mi ez, másrészt, hogy van-e bevett magyar fordítása?
előre is köszi.
bio
