Középkategóriás drágaság - HTC One V teszt
Nem vagyok egyszerű helyzetben, amikor érzelmektől mentesen akarok írni a HTC leg”olcsóbb” újdonságáról. Ismét vallomással kell nyitnom: engem egy nap alatt meggyőzött, hiszen egy nagyon jól összerakott, egyszerűen használható, ugyanakkor minden reális igényt kielégítő modellt tettek le a tajvaniak ismét az asztalra. De persze a tovább után el is mondom részletesen, hogy miért.
A körítés
A készülék nálam egy egyszerű hófehér dobozban landolt, ami nyilván nem a végleges csomagolás, de tartozékok tekintetében elvileg mindent tartalmazott a csomag. Itt hosszú felsorolásra nem kell számítani, egy töltőfej, adatkábel, és headset figyel a pakkban, utóbbi nem Beats audio, ezeket - ahogyan arról beszámoltunk - az idei modellektől kezdve mellőzik, a Beats felirat most már csak az equalizerre utal a készülékházon. A memóriakártyát nem csak én hagytam ki a sorból, hanem a HTC is, bár 4 GB memóriával rendelkezik a telefon, azért szép gesztus lett volna egy jelzésértékű kártya, de hozzászokhattunk volna már, hogy a prémium gyártók már rég nem a prémium tartozékfelhozatallal akarnak kényeztetni, főleg nem a középkategóriában.
Sebaj, cserébe van alumínium unibody készülékház, aminek hátrányait jól megvilágította ez a kellemes május eleji trópusi hőség, ilyenkor jól jön egy sütőkesztyű, de egyébként nagyon szép és igényes. A fém használata mindig különleges eleganciát kölcsönöz egy eszköznek, főleg ha egyetlen darabból van, most sincs ez másképp, kellemes a szemnek és a kéznek is.
Dizájnját tekintve szerencsére nem az aktuális szappanforma-trendet követi a “vas”, ha valakit deja vu-érzés fog el a készülék láttán, az nem véletlen, hiszen a Hero-Legend tengelyhez illeszkedik, ugyanaz a kis törés található az alsó részen. Ez a kis dizájncsavar nekem személy szerint nagyon bejött (már a nagy elődöknél is), ez jól megkülönbözteti a vetélytársaktól. Persze ízlések és pofonok, Tomi például nem állja az ekkora kihasználatlan területeket egy telefonon, de érdemes megjegyezni, hogy néhány helyzetben kifejezetten praktikus, hogy van egy kis extra fogás, például a fektetett helyzetű fotózásnál.
A telefon fő “látványeleme” nyilván a kijelző, ebben az esetben egy 3,7 inches, 480x800 pixeles felbontású SLCD panelről beszélgetünk, ami nagyon is jól teszi a dolgát, szép színek, megfelelő betekintési szög és fényerő jellemzik.
Természetesen van micro-USB bemenet, fedetlenül, a telefon bal oldalán, illetve 3,5-es jack-bemenet. Jobb oldalt terpeszkedik a hosszú hangerőgomb, felül pedig a ki/bekapcsoló gomb, amivel a képernyőt zárhatjuk/oldhatjuk fel. A kijelző alatt található még három dedikált érintős “gomb”, ami a legfrissebb Androidba ugyan már nem létszükséglet, de szerintem nem volt rossz gondolat. Ezek közül kettő mindenkinek ismerős, a home, illetve a vissza, viszont a harmadik immár az alkalmazások közötti váltást segíti.
Egyetlen (objektívan nézve is) negatívumot azért fel lehet róni a One V-nek, méghozzá, hogy az egyetlen nyamvadt kis leszedhető műanyagdarab - ami alatt a micro SD és a normál méretű SIM székel - elég igénytelenül illeszkedik, a SIM hajlamos kitartani ezt a darabot. Ezzel persze igen könnyen együtt lehet élni, de bosszantó, hogy ilyen aprósággal rombolják az egyébként hibátlan minőséget, talán egy prémium gyártótól jogosan el lehet várni a maximalizmust ezen a téren (is).
Belsőségek
A One V lelke egy 1 GHz-en duruzsoló Qualcomm MSM8255 processzor, ami például a komplett tavalyi Xperia-család agya is, de nyilván a HTC középkategóriás üdvöskéjétől nem számíthatunk többmagos megoldásra 2012-ben sem, itt más tornássza fel az árat. Ehhez társul 512 MB RAM, valamint az említett 4 GB belső tárhely. Nem egy izombajnok tehát a kicsike, de tulajdonképpen mindenre elég ez a konfiguráció, ami a hétköznapi használatot illeti. Persze van néhány erőforrásigényes játék, ami meg tudja izzasztani, de alapvetően nem lehet rá panasz.
Szoftver tekintetében természetesen már Ice Cream Sandwich figyel a készüléken, 4.0.3 a verziószám egész pontosan, amit persze híres HTC-féle Sense felület egészít ki, amely már szintén a 4.0-s inkarnációjánál tart. Az előző variánshoz képest egyszerűbb lett a felület, a korábbi elődök átláthatóságát idézi, tényleg könnyedén, intuitívan használható. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a One V a két nagyobb tesóhoz képest “butított” Sense UI-t kapott, de mivel reményeink szerint a másik két idei modellt is tesztelni fogjuk (az egyiket már biztosan), majd a következő tesztben fogok kitérni az eltérésekre.
A zárképernyő a már ismert gyűrűs megoldás, itt megtalálható a kezdőképernyő négy fix ikonja, ezeket is egy mozdulattal elérhetjük, de ha kedvünk tartja meg is szabadulhatunk tőlük.
Öt kezdőképernyőt kapunk, ezekre pakolgathatunk mindenféle widgeteket, ikonokat ízlés szerint. A minialkalmazások kiválasztásához a már ismert hosszú nyomás után egy lapozható felületre kerülünk, amin alul a widgetek előnézetei, illetve az alkalmazások listája láthatóak, felül egy kis sávban pedig a képernyők előképei.
A főmenü horizontálisan lapozható, találunk benne egy raklap extra alkalmazást, van Polaris Office, HTC-féle külön navigáció, egy 7Digital nevű zeneáruház, SoundHound zenefelismerő, TuneIn nevű online rádiógyűjtemény, meg persze Twitter, Facebook, és G+ előre telepítve, de belefért még a korábbi HTC-masinákról is ismeretes Teeter nevű játék, meg persze olyan apróságok, mint a stopper, időmérő, és világóra funkciókat is magában foglaló (ébresztő)óra, zseblámpa, hangfelvevő, és ezek csak a legfontosabbak. Ahogyan a korábbi Sense-verziókban, itt is tudunk szűrni, hogy az összes, a kedvenc, vagy csak az általunk letöltött alkalmazásokat akarjuk látni, illetve fent egy sávban helyet kapott egy keresőgomb, legszélen egy menügomb, közöttük pedig a Play Áruház gyorsikonja.
Az értesítési sáv is kapott némi frissítést, mostantól az értesítéseket egy ujjmozdulattal oldalra húzva is eltűntethetjük, mert mégiscsak stílusosabb lezserül végigrántani az ujjunkat a képernyőn, mint megnyomni egy gombot. A HTC ide még beépítette a beállítások gyorsgombját is, üdvözlendő módon, illetve zenelejátszásnál itt is megjelenik a hallgatott szám, valamint a pause-gomb.
Új látványelem a multitasking megoldása is, ez ugye az ICS-ben dedikált gombot kapott, ezt megnyomva feljönnek kilistázva az éppen futó programok, amiket kilépéskor a rendszer automatikusan hibernál, míg nincs rá ismét szükségünk. Ezen a felületen aztán szintén egy laza ujjgyakorlattal kilőhetjük, vagy éppen visszatérhetünk hozzájuk. Mindez nemcsak látványos, de hasznos fícsör is.
Multimédia, adatkommunikáció, telefonálás
Méregdrága fülest ugyan nem kapunk, a Beats-felirat viszont ott virít a telefon hátsóján, és valóban nem járatja le a divatossá vált brandet a zenei kvalitásaival. Igaz, hogy a Dr. Dre féle extrák kimerülnek egy külön Beats-beállításban az equalizerben, de ez legalább rendesen meg van komponálva, másrészt alapjáraton sincs gond a V-vel ezen a téren sem. A hangerő megfelelő, a hangminőség is kellemes, és a füles is igényes, persze az audiofilek megmondhassák majd, hogy mennyivel jobban szól egy tízszer annyit kóstáló b-betűs darab, de őket úgyis csak a márkajelzés tudja kielégíteni.
Egyébként szoftveres szinten mint fentebb említettem szintén igen jó a helyzet multimédia terén, online zeneletöltésre vagy rádiózásra is van lehetőségünk, mindamellett, hogy természetesen FM-rádiónk is van.
Ezen a ponton még visszatérnék a dizájn előnyeire, a nevezetes kis törés akkor is hasznos, amikor kihangosítva szól a telefon, hiszen ide került a kihangosító hangszóró, ami így asztalra (ágyra, fűbe) téve sem veszít a hangerőből.
Ami a legkellemesebb csalódást okozta számomra, az kétségtelenül a kamera minősége volt. Előlapi kameránk ugyebár nincsen, van viszont hátul egy 5 MP-es, autofókuszos, LED-villanóval megtámogatott egység, ami kifejezetten szép képeket készít, mindezt már érdemes illusztrálni néhány tesztfotóval. Természetesen nem kell DSLR-minőséget várni, de egy telefonhoz képest becsületes teljesítményt tesz le az asztalra a One V, bár az automatika néhol kicsit extrém művészieskedésbe bonyolódik. A kamera szoftvere is megér egy misét, többféle szűrő közül választhatnak az Instagramon szocializálódott mobilfotósok, de van HDR, panoráma, sorozatfelvétel opció, és egy egész sor beállítási lehetőség a fehéregyensúlytól az élességállításon keresztül az ISO-beállításokig, lehet geotaggelni, van arcfelismerő, szóval kitettek magukért a fejlesztők. Van néhány tesztfotónk persze, ide kattintva akár le is tölthetőek teljes felbontásban.
Videót 720p felbontásban tud felvenni az eszköz folyamatos AF-el, kuriózum a lassított felvétel mód, valamint hogy videófelvétel közben is tudunk teljes felbontású állóképet rögzíteni. A videófelvételi teljesítmény illusztrálására egy exkluzív helyszínt választottam, mégpedig a Good Day to Die Hard című film forgatását, következzen tehát az akció, autósüldözés, Hollywood és a csillogás, Moszkva szerepében Budapesttel, HD-ban:
Adatátviteli fronton annyi biztos, hogy HSDPA-modul van, sebességéről hivatalos információ nincs, nekem nem volt gondom a mobilnettel, ugyanakkor a böngésző kissé döcögős volt néhány komolyabb weboldalnál, hiába itt előjön, hogy nem egy erőmű a kistesó, ekkora felbontáson már bajosabban oldja meg a nagyítást ugyanaz a hardver, mint mondjuk az én Xperia Mini Pro-mban.
Van még persze Wifi, Bluetooth, méghozzá 4.0-s, illetve a GPS sem hiányzik, emellé mint említettem saját navigációt is kínál a HTC.
És azért arról se feledkezzünk meg, hogy tulajdonképpen egy telefonról van szó. Nagy gond lenne, ha pont ez lenne a készülék gyenge pontja ,szerencsére nincs probléma ilyen téren, a vételi erősség megfelelő, a hangszóró lehetne kicsit hangosabb, de egyébiránt tökéletesen ellátja ezt a feladatát is.
Az akksi 1500 mAh teljesítményű, és hozzáférhetetlen, megmondom őszintén nem mértem stopperrel az üzemidőt, nálam átlagos okostelefonos performanszot hozott, nyúztam rendesen, a nap végére kérte is a manát, mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy nagyjából mit várhatunk egy ilyen telefontól ezen a téren.
Összességében, ahogy az elején elspoilereztem, ez egy nagyon jó kis cucc, egyben van a masina, jól átgondolt UI-val, sokaknak tetsző külsővel és minőségi anyaghasználattal, valamint kimondottan jó kamerával. Persze semmi sem lehet tökéletes, a böngészésbe, komolyabb játékokba időnként beledadog a vas, de nagyon jól együtt lehet élni a telefonnal.
A nagy kérdés, ami végülis eldöntheti sokaknál a vásárlást, az az ár-érték arány. A készülék kártyafüggetlen ára a teszt írásának idején - ha jó helyen keresi az ember - mindenképp 80 ezer ropogós magyar forint fölött mozog, van ahol nem átallanak kilencvenezer fölötti összeget kérni érte. Ez így kétségtelenül sok, oké, fémház, meg Beats felirat, de ez a hardver a tavalyi Xperiák alapja is, ennyiért pedig már Neo V-t, Playt, neadjisten Arc-ot kapunk, amelyekre mind jön az ICS hamarosan.
Ugyanakkor szolgáltatónál vásárolva egész jó vétel lehet, magentáéknál viszonylag baráti (Mozaik S - 5000Ft) előfizetéssel webshopból, 2 év hűséggel akciósan már 40 ezerért szert lehet rá tenni, ennyiért sokaknak megérheti elgondolkodni rajta.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
eznemfoglaltnick 2012.05.10. 11:30:50
Ár/értékben viszont kedvező szerintem, sőt, hazavágja a Desire Z és a korábbiak eladhatóságát :D
A One X szerintem meg nagy, de az az abszolút befutó.
Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.05.10. 11:33:01
vegato · http://smileandrun.blog.hu/ 2012.05.10. 12:09:43
Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.05.10. 12:16:41
vegato · http://smileandrun.blog.hu/ 2012.05.10. 12:22:23
Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.05.10. 12:23:42
vegato · http://smileandrun.blog.hu/ 2012.05.10. 12:29:59
Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.05.10. 12:31:24
vegato · http://smileandrun.blog.hu/ 2012.05.10. 12:37:40
fulltextrssfeed.com/feed.php?url=http%3A%2F%2Fandrolib.blog.hu%2Frss2
eznemfoglaltnick 2012.05.10. 13:34:32
Amúgy HTC One X és V van már a T-nél...
Mellesleg lehet, hogy az S lesz a megoldás. Méretben is, tudásban is kettő között van (méretben lehet, hogy nem, mert nagy az is...)
Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.05.10. 13:41:50
Hamarosan jön a One S tesztje is egyébként.
Az SGS III-al nekem az a legnagyobb bajom, hogy egy über-okostelefont ne akarjanak már fröccsöntött műanyaggal eladni...a HTC legalább fémből faragja az aranyárban árult telefonjait. Ettől függetlenül a HTC addig nem fog kikászálódni a gödörből szerintem, amíg le nem tesznek az asztalra egy versenyképes alsókategóriás modellt...
tido89 2012.05.10. 14:15:03
Ez kb olyan mintha átcímkéztek volna egy üveg uborkát a boltban...
Ez a legnagyobb gondom a Desire-ömmel, de nem akarom eladni, mert a (szerintem) a legjobb ficsőrjét nem rakták bele csak a wildfire-be, az optikai trackballt.
Gery.Greyhound · http://greyhound.blog.hu 2012.05.10. 15:54:40
Gery.Greyhound · http://greyhound.blog.hu 2012.05.10. 15:57:18
keptelen kepkeret 2012.05.10. 19:50:00
Ugyhogy vizvalasztohoz erkeztem:
HTC vagy Iphone
...az okostelefonok megjelenese elott evekig Sony ericsson-okat vettem,minden evben mas,de valahogy rendre elromlottak.Azota a kozelebe se megyek SE-nek.
Az Iphone-nal az a bajom,h neha nem lovi be a 3G-t, a HTC navigacios rendszere jobb es gyorsabb,es valamiert a HTC szinei/fenyei kevesbe irritaljak a szemem.Ugyanakkor annak semmi ertelme,h vegyek megegy telefont ami ugyanezt csinalja.Nem hasznalok appokat kiveve az US navy Survival Guide-ot ill.,Intsragam es Little photo-t.A masik gondom az uj HTC-vel,h onfotozasra nem alkalmas mert amig a Desire-en van "normal"gomb,addig az ujakon nincs.Nem egy duckface 15 eves vagyok aki a klotyoban fotozza magat,de neha tokjo a haverokkal kozos fotot csinalni:-)))Otlet?
tido89 2012.05.10. 19:55:20
A fotózáshoz tudom ajánlani a Camera 360 nevű appot, ami ingyenes, szép képet csinál, sok effektet tud ÉÉÉÉS be lehet állítani, hogy a hangerő gombbal fotózz!
A Desire S tényleg más, de arról is hiányzik a trackball. Már egy fél éve majdnem vettem egy ilyet, de aztán letettem róla.
keptelen kepkeret 2012.05.10. 20:01:23
MildWild -Oxygen 4.0-ez egy letoltheto valami?
Bocs,h ilyeneket kerdezek,de fogalmam sics:-))Erdekes,h a szamitogenel pont most jott elo ugyanez a dilemma.A Sony Vaio-m haldoklik,es azon lamentalok,h veszek egy Mac Air-t,de Apukam azt mondta,h felejtsem el mivel ha bedoglik egy vagyon a szervizelese,nem lehet ra ingyenes progit letolteni,konnyen hackelheto,de elsodlegesen: o nem tud segiteni h elromlik.Ha a Vaiom elromlik akkor telepit ra mast,irtja trojaikat etc.
Na jo,telleg ez legyen a legnagyobb gondom az eletben:-)
tido89 2012.05.10. 20:10:12
Köszi, de nem szeretem az ilyen divat-alkalmazásokat, inkább megfogom a fényképezőgépemet és azzal fotózok.
Egyébként, ha már a laptop témánál tartunk, miért akarsz pont egy 300 000 Ft-os Apple terméket venni? Szeretnél sok videót vágni vagy képet szerkeszteni, esetleg memóriaigényes számolásokat végezni?
Azért kérdezem csak, mert ha ezekre nem használod, akkor egy 100 000Ft-os laptoppal ugyanott vagy, max nem világít rajta egy alma és nem is dobtok ki 200 000 Ft ot csak úgy... Nem vennéd észre a különbséget.
keptelen kepkeret 2012.05.10. 21:27:06
Amire viszont hasznalom a gepet az az iras,letoltes, illetve tablazatok szerkesztese, marketingterv keszites,ceges kiadas kalkulaciok(az en gepemen a ferjem:-)),szallitasok,megrendelesek,uj uzeletek rendszerezese-jelolese,piackutatas.Profit kontra deficit .Kb.ennyi,semmi masra nem hasznalom, tudom h ez igy nem sok de en pl nem vennek Samsungot,Acert,HP-t mert nem tetszik.Amit vennek,de annak telleg semmi ertelme nem es rohadt draga az az amcsi hadsereg torhetetlen laptopja:-))Tudom,farasztoan no vagyok:-)
Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.05.10. 21:33:24
tido89 2012.05.10. 21:34:55
kzolika 2012.05.10. 22:18:27
hungi. (törölt) 2012.05.14. 16:35:07
Vagy ott vannak az olcsóbb de itthon ismertebb márkájú tesók, pl. a Lenovo A750, ami 4"-os 800x480-as kijelzővel már kb. 40 ezerért elérhető.