Teszt: Sony Xperia S feat Android 4.0

2012.08.22. 08:00 Hrobert

Kicsit megkésve jelentkezünk az első Sony okostelefon tesztjével, ugyan erről a telefonról megszámláhatalan tesztet olvashattatok már, mégsem lesz hiábavaló áttekinteni jelen írást sem. Mi ugyanis a szokásosnál kicsit tovább tesztelhettük a masinát, részben ebből kifolyólag elsőkézből számolhatunk be a nem is olyan rég megérkezett 4.0-ás frissítés minőségéről is. 

XperiaS.jpg

 

Az alapok

Az érdeklődők valószínűleg kívülről fújják az Xperia S specifikációit, a rend kedvéért álljanak itt mégis a főbb paraméterek:
Méreteit tekintve 128 x 64 x 10.6 mm, ezen belül egy 4,3 colos LED háttérvilágítású, 16 millió színű kijelző foglal helyet, amit karcálló üveg borít. A megjelenítő fölött egy 1,3 MP-s előlapi kamera kukucskál, 720p/30fps videófelvételi adottságokkal, a hátlapon pedig egy 12 MP-s egység, LED-villanóval megtámogatva, ez full HD videót képes rögzíteni szintén 30 fps-el, folyamatos AF-el. A telefon lelke egy Qualcomm MSM8260-as chipset, a processzor természetesen kétmagos, magonként 1,5 Ghz órajelen ketyeg, emellé egy Adreno 220 GPU társul. Nem hiányoznak az olyan alapfelszereltségnek tekinthető egységek sem, mint a Wifi, GPS, vagy a Bluetooth, ezen felül még NFC-chip is beépítésre került. 32 GB belső tárhellyel gazdálkodhatunk, ez nem bővíthető, a RAM mérete 1 GB.

Sok szót nem fecsérelnék már a telefon jellemzésére 2.3-as szoftverrel, számtalan helyen leírták már előttem, hogy egy nagyon korrekt készülékről van szó, ahogy a nagyok mondják “kiegyensúlyozott szolgáltatáskínálattal”, viszont elég necces akkuhasználattal, ez sajnos valóban a legnagyobb gyenge pont.
Emellé még megjegyezném, ami engem a legjobban zavart, az a borítás, azon belül is a hátlap minősége. Az rendben van, hogy újabban a felsőbb kategóriákban minden gyártó valamiért mellőzni látszik a fémet, a súlyversenybe csak így lehet benevezni. Ugyanakkor tesztalanyunk hátlapja legkevésbé sem hangsúlyozza a prémium kategóriába tartozást, a tapintásra kellemes műanyag elem veszélyesen vékony, ráadásul nem bizonyult túl ellenállónak a mindennapi fizikai behatásokra. Tény, hogy a dizájn - amit nem győzök hangsúlyozni, mennyire szemet gyönyörködtető - megkötötte a tervezők kezét, de nem lehet elmenni amellett, hogy a “kistesó”, az Xperia U, mennyivel stabilabb hátlappal rendelkezik. 

Sony-Xperia-S_330201233826.jpg

Xperia S feat Ice Cream Sandwich

Habár a Sony(Ericsson) tavalyi termékpalettáját is ellátta a (második) legújabb Android verzióval, a 2011-es Xperiák frissítései nem tekinthetők teljes értékűnek, mivel még a régi kernel dolgozik alatta, tehát kvázi kozmetikai beavatkozásról volt szó. Szerencsére ugyanezt nem merték megjátszani az első Sony-logós géppel, megjött az egész csomag, ahogy azt kell.

Ez már a 4.0.4-es variáns, ugyanakkor a felszínen nagyítóval kell keresni a különbségeket, hogy meg tudjuk különböztetni az előző verziótól. Nincs is ezzel semmi baj, a Sony TimeScape felülete igazán beérett az NXT-szériával, kellemes, intuitív, felhasználóbarát UI volt már a Gingerbreadre húzott változat is, ami pedig bevált, azon kár lenne ugyebár változtatni.
Az ICS újításai közül persze a legfontosabb vizuális elemeket megkapjuk, gondolok itt például a multitasking képernyőre, amit kicsit másképpen oldottak meg a”japánok”. A menügomb helyett a “home”-gombra hosszan taperolva csalogatható elő a gyári ICS-ből ismert multitasking felület, ahonnan oldalra húzva tudjuk kilőni a futó programokat, illetve rájuk tapintva előtérbe hozni őket. A menügomb pedig valamelyest megtartotta régi funkcióját, annyi különbséggel, hogy a főképernyőn így már nem a beállítások jelennek meg, hanem fent egy kis sáv, amivel témát válthatunk, illetve hozzáadhatunk dolgokat a homescreen-hez. Ezt lenti képösszeállításunk hivatott szemlélteni, az új widget-listával együtt.

Screenshot_2012-07-22-20-58-25kicsi.pngScreenshot_2012-07-17-16-47-14kicsi.png

Az új rendszer zenekedvelők számára kifejezetten hasznos újítása, hogy a zárképernyőn alapból is elérhetőek a lejátszó vezérlőgombjai, ezzel a Sony kicsit elébement a Google-nek, hiszen ez már 2.3 alatt is elérhető volt, az óra és a zenelejátszó között lehetett váltani egy mozdulattal, természetesen az upgrade után sem hagyták ezt el. A frissítéssel érkezett viszont az értesítési sávból is elérhető zenelejátszó, ami persze megintcsak nem spanyolviasz kategória, de mindenképp örvendetes feature. A gyári zenelejátszó -frissítés utáni új nevén Walkman - mindenképp megér egy misét, szép, letisztult, igényes felület jellemzi, és a hangzásra sem lehet sok panasz a tartozék fülessel sem.

screenshot_2012-06-25_1327kicsi.pngScreenshot_2012-07-22-20-57-58kicsi.png

Egyéb fronton tehát nem hozott sok vizuális újdonságot a frissítés, természetesen bekerült az új kameraszoftver, és az új galéria, de ezek nem váltják meg a világot, inkább ráncfelvarrásnak tekinthetők.
A rendszer általános sebességére nézve sem jelent lényegi változást az új Android, igazából azzal eddig sem volt sok gond, ahol viszont mégis - pl. a kezdőképernyőn kétujjas mozdulattal előhozható lebegő widgetek - ott továbbra is megmaradt a kis gondolkodási idő, de legtöbb helyen zökkenőmentes, folyékony a kezelés.

De térjünk rá a lényegre: mi a helyzet az üzemidővel? Talán ez volt a legégetőbb kérdés a frissítéssel kapcsolatban, és megnyugtathatok mindenkit, jelentős javulás figyelhető meg az update után. Pontos mérésekkel ugyan nem tudok szolgálni, de az biztos, hogy a korábbi botrányosan gyenge üzemidővel szemben frissítést követően érezhetően jobb a helyzet. Persze csodákra nem kell számítani, a HD-kijelző és a kétmagos processor kombinációja sosem lesz kíméletes az akksival, de egy napot átlagos használattal simán kibírt a kicsike, minden trükközés nélkül.

Összegzés

Mit ne mondjak nem volt egyszerű érzelmek nélkül írni a készülékről, hiszen a hat hetes teszt alatt azért eléggé az ember szívéhez tud nőni egy ilyen jószág, főleg ha ennyire tetszetős külsővel rendelkezik. Ennek ellenére azért nem csak a külsejével tud hódítani az Xperia S, bár a jelenlegi csúcstelefonokat nem tudja - és nem is célja - megszorongatni, alattuk kifejezetten versenyképes maradhat ezután is, hiszen hardverben nincs szégyenkeznivalója, és a kötelező verziófrissítés után végre igazán kiteljesedett a potenciálja.
A készülék ára ma olyan 100-110 ezer forint környékén mozog, ez közvetlenül a HTC One S mellé helyezi a hierarchiában, és specifikációiban is hasonló. Erős versenytársak, bár a tajvani versenyző mellett szól a minőségi unibody fém ház, pusztán technikai jellemzőkben simán leveri a japán kihívó, a HD kijelzővel, a nagyobb felbontású kamerával és a nagyobb belső tárhellyel. Melléjük alternatívaként még bejöhet a Galaxy S II, ami hasonló méretű, hangyányit ugyan gyengébb, de olcsóbb is már, 100 ezer alatt kicsivel hozzá lehet jutni.
Innentől kezdve persze személyes preferenciák és ízlés dolga a választás, mindenesetre a Sony első okostelefonja folytatja az Ericsonnal kötött házasság utolsó időszakának jó hagyományait, nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, de mindenképp egy védőtokkal együtt!

xperia-s-black-620x440.jpg


Címkék: teszt frissítés sony xperia

A bejegyzés trackback címe:

https://androlib.blog.hu/api/trackback/id/tr464725050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Google+