HTC Desire C - C osztály?

2012.11.24. 12:02 Yarner

Azok számára, akik a ma már őstörténetnek számító 2010 eleje táján is követték az Android történetét a Desire név valami egészen kiemelkedőt jelent: a Nexus One ikertestvére mind képességei, mind a formatervezés tekintetében sokáig minden vitán felül a csúcsot képviselte, és ez volt az a készülék, amivel a HTC egyértelműen beírta magát a legnagyobb gyártókat felsoroló, nem túl vaskos könyvbe. A tajvani cég nem is nagyon kérette magát, és sorban adogatta ki az egyre nagyobb tudású utódokat: a fizikai qwerty billentyűtes Desire Z-t, a korában hatalmasnak számító 4,3 hüvelykes Desire HD-t, a gyorsított Desire S-t, és nem is olyan régen a még tovább gyorsított Desire X-et (erről is hamarosan olvashattok tesztet). Na, ebbe a sorozatba nem lehet sehogy sem beilleszteni az alsókategóriás Desire C-t, nem is csoda, ha többen a szépen csengő brand elárulásának érezték az új készülék névadását. Pedig - hogy kicsit előreugorjak - egyáltalán nem rossz ez a telefon, de az világos, hogy nem egy liga a zászlóshajónak szánt kütyükkel.

Vágólap-1.jpg

Külcsín
Ha a készülék célközönségét róbáljuk belőni, nincs túl egyszerű dolgunk: az az egy biztos, hogy az árra érzékeny, kehesebb pénztárcájú rétegek között kell keresgélni (vagy azon megtévedt lelkek között, akik azt hiszik, hogy első okostelefonnak megteszi majd egy kicsi, olcsó is - közülük sokan hamar kinövik majd a készüléket, amikor rákaptak az okostelefonos életformára). A külső alapján (főleg a széles körben elterjedt piros változatot nézve) fiatalos, akár csajos telefonnak is gondolhatnánk - bár a facebook-generáció valószínűleg értékelte volna, ha kap egy autofókuszos kamerát is a kütyü a sok kacsaszájhoz.

 Vágólap-2.jpg  Vágólap-3.jpg

 

Mindent összevetve a C nagyon pofás kis masina, az összeszerelésben hibátlanul hozza a megszokott HTC minőséget, jó a kézbe venni. A levehető hátlap gumiszerű borítást kapott, így nem csúszik ki könnyen a kézből. Külön poén, hogy a piros verzió a stílus jegyében a hátlap alatt belülről is piros színt kapott, az akksiig bezárólag. Az ember már-már el akar menni keresni egy piros microSD kártyát, hogy ne rombolja az összhatást.
A kijelző 3.5 hüvelykes, 4:3-as képátlójú TFT 320x480-as felbontással - korrekt, jó képet ad, de nem egy világmegváltó minőség. A kapacitív vezérlőgombok elrendezése a One széria úta rögzült HTC-stílust mutatja. Menü gomb az ICS irányelveknek megfelelően nincsen, viszont  a “legutóbbi alkalmazások” gomb hosszas lenyomásával kiváltható.

Belbecs
A hardver papíron nem a legerősebb: a C lelkét egy 600 MHz-es processzor adja, ami bizony nem egy atomerőmű. Ennek ellenére a készülék alaphasználatban derekasan teljesít, és ha elfogadjuk a kicsit megfontolt alaptempóját, azt tapasztalhatjuk, hogy normál üzemben minden feladatot szépen, fennakadás nélkül elvégez - pl. a legutóbbi alkalmazások listája is mindig pikk-pakk felugrott. A teljesítményre biztosan komoly hatással van a fél gigás RAM is, ez ebben a kategóriában mindenképpen pozitívum. Azt írtam, “normál üzemben”, azaz ha valami processzorigényeseb dologra vágyunk, már jobb, ha felkészülünk a fennakadásokra. Az Angry Birds Rio például már durván beszaggatott - szóval a C nem egy játékgép, elég kiszámíthatatlan volt, hogy mi, milyen teljesítménnyel fog futni (Ugyanekkor nagyravágyó is: a Playen pl. a Shadowgun is simán jelzi, hogy elfut a kis piroson - valahogy kétlem, hogy gördülékenyen menne a játék).
Pozitívum, ahogy a legtöbb alsókategóriás telefon esetében, hogy az akkuigény nincs csúcsra járatva, így másfél-két napot simán eldöcöghetünk a készülékkel.

Szoftver
A rendszer megjelenésekor még nagyon frissnek számított, de tekintve, hogy az alsó kategóriát ma is a 2.3-as készülékek uralják, az ICS és a rajta dolgozó Sense 4 még mindig nagyon jó vételnek számít. Arról sajnos semmi hír, hogy valaha lesz-e Jelly Bean frissítés, de én nem reménykednék túlzottan - úgy tűnik a tajvani gyártó csak az erősebb gépeinek potyogtat a zseléből.

2012-09-25_10-25-53.png2012-09-27_08-45-06.png
A Sense hozza a maga szokásos extráit - T9 tárcsázás, cserélhető témák, remek widgetek, sokfunkciós feloldóképernyű, de érződik, hogy kezd lemaradni. Alap ICS után a Sense 4 régivágású értesítési ikonjai ormótlannak tűnnek, és a más rendszerekből érkező felhasználóknak nehéz megszokni a régebbi Sense verziók örökségeként megmaradt dolgokat, megoldásokat (háttérkép cseréjéhez pl. egy alkalmazást kell megnyitni, a képernyő hosszú böködésével semmire nem megyünk). Egy régebbi HTC készülék után nyilván otthonosan mozog a felhasználó a rendszerben, de bevallom, hogy én abba a csopotba tartozom, akinek a) még soha nem volt HTC telefonja és b) ebből kifolyóag hülyét kap a Sense-től. Plusz fekete pont a feloldóanimáció: a képbe behúzott karika megő és beteríti az egész kijelzőt, ami nagyon fílinges, csak eközben minden egyes pixele öklömnyire növekszik, mint a Wolfenstein 3D-ben. Nem szép.

2012-09-26_22-31-44.png2012-09-26_22-42-06.png

Voltak gondjaim a rendszer “intuitív” jellegével is - elsőre pl egyszerűen nem voltam képes felvenni a telefont: egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy a karikát, az ikonokat huzigáljam, vagy esetleg fekete kakast áldozzak a kijelzőnek? Ez nyilván múló probléma lett volna, ha huzamosabb ideig használom a telefont, de az első benyomás, mint tudjuk, tartós.
A gyári böngésző, bár jól működik, mai szemmel nézve elég fakerekes: nem tud több ablakot kezelni, és eszméletlen rosszul gazdálkodik a képernyővel:  unos-untalan feldobja a szükségtelenül vaskosra tervezett címsávot és az alsó soron helyet kapott bumfordi kapcsolósort, ezek fektetett tartásban pontosan a kép 40%-át takarják ki, ami elég zavaró.

2012-09-26_22-35-44.png
Persze az Android egyik szépsége, hogy az ilyen problémákat nagyon egyszerű orvosolni, a böngésző és a billentyűzet értelemszerűen tetszés szerint lecserélhető (apropó: a Sense billentyűzet, amit a telefonnal kaptam csak qwerty elrendezést ismert a magyaros qwertz helyett, de ez lehet, hogy a tesztszoftver hibája volt, nem hiszem, hogy így kerülne a boltokba.)

Beats
Nem tudtam eldönteni, hogy a szoftver vagy a hardver kategóriába tegyem inkább a  Beats Audiót - lévén mindkettőhöz kapcsolódik (sőt, a piros Beats-pecsét miatt még a külsőbe is beleszól). A Beats hangrendszer a HTC nagy büszkesége, ha hinni lehet a híreknek, maga a hangkimenet is nagyobb kapacitással nyomja a csürdöngölőst, és a készülékkel csomagolt (amúgy nagyon kellemes tudású) zenelejátszó alkalmazás is a szokásosnál ügyesebben keveri a hangot - a Beats Audio ki-bekapcsolható extraként jelenik meg zenehallgatás közben.

Vágólap-23.jpg

A C-vel adott fülhallgató viszont mindebből nem sokat fog mutatni, ugyanis elég egyszerű szerzet - pici, vacak, filléres füles. Az én füleimben a gomb alakú fülhallgatók konkrétan nem is bírnak bennmaradni, az agybadugós típusú Samsung fülesemmel pedig egyszerűen nem volt hajlandó együttműködni a tajvani díva, így keserves órákat szerzett a videózás és zenehallgatás közben. Tesztként kipróbáltam egy komolyabb, párnázott fülessel is - így már kifejezetten szép, telt hangzást kaptam - bár nem bírtam érdemi különbséget felfedezni a kontroll csoport Galaxy S-hez képest (igaz, egyrészt nem vagyok túl vájtfülű, másrészt abban meg a Voodoo Sound dolgozott :-)  ).

Kamera
A kamera szoftvere jó, tud effekteket is. Ezzel kábé minden jót elmondtam róla, a Desire C kamerája ugyanis leginkább az alibi kategóriába tartozik. Autofókusz és vaku híján hiába az 5 megapixel, a képeink többsége borzalmas lesz. Videót ugyan 30 FPS-sel rögzít a telefon, de csak 640x480-as felbontásban - nem ezt fogjuk előkapni a horvát tengerparton, hogy a nyári élményeket beégessük az örökkévalóságba. Erre nem is vesztegetnék több szót. (Ja, előlapi kamera nincs is.)


2012-09-26_22-33-56_1.png
Összegzés
Nehéz egyszerűen értékelni ezt a készüléket, ugyanis egyfelől semmiképpen nem nevezhetjük kiváló vételnek - ahhoz túl sok kompromisszumot kíván a vásárlótól, másfelől viszont a remek összeszerelés, a tetszetős külső, a friss rendszer (a Sense, ami sokaknak pluszpont) mégis kiemeli az alsó kategóriából. A teljesítmény tekintetében leszögezhetjük, hogy az alapfelhasználásban (magyarán, ha nem akarunk játszani) remekül teljesít. Kispénzű audiofílek számára még vonzó lehet a Beats-pecsét is (ők már nyilván rendelkeznek egy használható fülhallgatóval is, amit a telefonba dughatnak.)

Egy dolog van, ami megtorpanásra késztethet - ez az ára. A Desire C jelenleg GSM boltokban 42 és 55 ezer között mozog - ezzel gyakorlatilag egy ligában jár a Sony Xperia U-val és a Galaxy Ace-szel, amik magasan verik (még az Ace kora ellenére is) az alsó mezőnyben pedig kicsivel olcsóbban kaphatunk egy Xperia Tipót vagy akár egy Wildfire S-t is, amik minimum ugyanezt az élményt hozzák. Akciósan, vagy valami jó csomagban viszont megérheti az árát - és ha már piros Ferrarink nem lehet, egy piros HTC még feldobhatja a napot.

A készüléket a HTC Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre!


Címkék: teszt htc

A bejegyzés trackback címe:

https://androlib.blog.hu/api/trackback/id/tr34922538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gera 2012.11.24. 12:30:57

Esküszöm szívesebben vennék ennyiért egy használt Desiret, mint ezt.

decoati 2012.11.24. 13:03:49

na végre lesz kitől megkérdeznem: azt mondod nincs érdemi különbség az SGS hangja és a bekapcsolt Beats között. Akkor fogalmazhatunk úgy hogy nem a Beats bekapcsolása okoz hangminőség javítást, hanem a kikapcsolása okoz hangminőség rontást?

Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.11.24. 13:45:57

@decoati: azért a beats dolgot ne a Samsung előző csúcsmobilja, meg a HTC jelenlegi legalja alapján döntsük már el...az X-es Desire pl hosszú idő óta a legjobb audio-képességekkel rendelkező telefon amit teszteltem, de erről majd később..
viszont a kijelentésed az a része gyanítom hogy sajnos igaz, hogy a kikapcsolás rontja az általános minőséget, de ezt nehéz úgy megítélni, hogy csak kétállású az "equalizer"

decoati 2012.11.24. 14:30:00

@Hrobert: Oké, kifejtős rész:
Az SGS-ről tudjuk hogy 2.5 éves, és a benne lévő Wolfson chipnek köszönhetően audio szempontból messze a legjobb ár/érték arányú androidos teló (annak ellenére hogy a stereo crosstalk gyengesége valszeg tervezési hiba/igénytelenség a Samu részéről, miképp az SGS3-ban is, lásd: idevágó Texas Instruments ajánlások, valamint iPhone). Supercurio mester tevékenysége itt arról szól, hogy a chip Samu által nem kezelt regiszterszintű beállításait helyre teszi, valamint kap egy új rendszerórát, ami az alap Linux kernel magas latency-je miatt rá is fér. Ennek eredményeképpen kapunk egy kellemesen pontos és egyenletes hangzást, ami pusztán attól jó, hogy nincs elcseszve. Mindenesetre referenciának tökéletes.
Továbbá: nevesebb audio gyártóktól ismerünk megoldásokat a hangkép "fotosoppolására", pl. a Sony (pl. Crystal Clear) és a Panasonic nagy májerek ebben. Ezek valós értéke minimum hm... elgondolkodtató.
Ezekből kifolyólag három megoldást látok a Beats-re:
1., Fogtak egy kellően jó hangchipet, és megvásárolták vmelyik nagy múltú cég hangfotosopp megoldását. Ez esetben a Beats egy műmájer hülyegyerekeknek való marketing bullshit, hogy legyen mivel rajolni. Ezt én spec. nem hiszem, mivel a Beats kapcsán sem a Sony, sem a Dolby Digital, sem a Fraunhofer intézet neve nem merült fel.
2., Fogtak egy eléggé pocsék és olcsó hangchipet, vettek hozzá egy hangfotosoppot, ami így látszólag képes felhúzni a hangminőséget normális szintre. Ez esetben a Beats egy szánalmas pótcselekvés.
3., Fogtak egy kellően jó hangchipet, és írtak hozzá egy modult, ami a Beats kikapcsolt állapotában elcseszi a hangképet. Ez esetben a Beats egy mocskos nagy átverés.
Ugyanis én még a gsmarena-n sem láttam olyan diagramot, ami egy Beats-es teló átvitelét elemezné be-kikapcsolt Beats-nél, pedig evidens lenne. Valszeg nem merik megcsinálni, vagy valamelyik jedi a HTC-től bevetett valami olcsó elmetrükköt.

Nekem semmi bajom a HTC-vel, nekem a jelenséggel van bajom.

Hrobert · http://androlib.blog.hu 2012.11.24. 14:42:23

@decoati: fúbazmeg, ezt aztán kifejtetted :D nemtudom, én ennyire nem értek a hangrendszerekhez, nekem az számít jónak, amit annak hallok, a HTC cuccai - amiket eddig próbáltam - jók, az meg már végképp nem érdekel, hogy Beats audionak vagy kutyafülének hívják, persze csúnya dolog, hogy ezzel húznak le az emberről még több pénzt, de ki mivel csal.
Amúgy ha te ennyire vágod ezeket a dolgokat írhatnál egy-két posztot a témában, a hozzám hasonló laikusok okulására.

decoati 2012.11.24. 14:48:53

@Hrobert: (a héten végre szabin leszek, úgyhogy rettegjetek :D)

Google+