A nyáklap és a kéz végre összeforr
A 2.1-es Androiddal megjelent talán az, amire mindenki annyira várt: A Wallpaper. Aztán amikor megjelent, mindenki rájött, hogy egy olyan dologra vágyott, aminek igazából semmi, de semmi értelme nincs, csak hogy minél hamarabb lerántsa az akkumulátort, minél zavaróbb legyen és lássuk be, minél értelmetlenebb. Én is túl vagyok a 15. live wallpaper installomon és még egyik sem élt tovább 10 percnél, mert vagy unalmas volt, vagy borzalmasan idegesített. Nah de most!
Minden geek álma, hogy egyszer privát kontaktusba kerüljön a gépe belsejével, amolyan ezoterikus módon irányítsa a kütyüjét, ne gombokat nyomkodjon, hanem érintse meg a zöld lapot, a tranzisztorokat, ne bántsa az áram, de mégis érezze és ott legyen és ne álljon közé és a kedvence közé valami taiwanon gyártott burkolat, megakadályozva az igazi testi kontaktust a Lényeggel. Akarod? Mióta megláttam az aCircuitBoard nevű live wallpapert, azóta igen.
A wallpaper szépen a háttérbe kúszik, de ha a user akarja kezelőfelületként is tudja alkalmazni, erre számos opció van. A wallpaper egy nyáklapot (nyomtatott áramköri lap) jelenít meg, ahol láthatjuk ahogy szépen folyik az áram, villognak a ledek, működnek a tranzisztorok. Az ujjunkkal avatkozhatunk be a folyamatokba, így bekapcsolható a GPS, kikapcsolható a WiFi és kapunk egy ingyen ventillátort a kijelzőre, ami igazából nincs is. Ha el akarod kápráztatni vagy hosszas elmefuttatásra bírni az elektroműszerés haverod, akkor is kötelező darab. Sajnos a wallpaper egyelőre elérhetetlen számunkra, mert fizetős, de remélhetőleg idővel meg fogjuk tudni vásárolni potom 99 yenért.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
