Samsung Galaxy S WiFi 5.0 - az AndroPod teszt

2011.07.15. 12:09 pacska
Bevallom kicsit nehéz helyzetben vagyok. Egyrészt már idejét sem tudom mióta volt utoljára a kezemben kimondott médialejátszó, másrészt a Galaxy S 5.0 elég érdekes kütyü és nem igazán tudom elhelyezni az Androidos készülékek palettáján. Nem hívhatjuk teljesértékű pda-nak, nincsenek telefon funkciói, ugyanakkor rendelkezik előlapi kamerával ami alkalmas videohívásokra, van benne hátlapi kamera is és Androidot futtat. Médialejátszó ez kérem szépen, abból is a jobb fajta, ugyanakkor a mai tech világban nem tudom, hogy mennyi létjogosultsága van az ilyesminek. Hallani olyat is, hogy az Apple éppen beszüntetni (vagy átalakítani) akarja ezt a részlegét, nyilván ők is látják, hogy kezd kifutni ez a piac. Bátor dolog tehát manapság egy ilyennel előrukkolni. Folytatás a hajtás után.
 
 
Külső:
Hatalmas. Ez a legmegfelelőbb szó rá. Amikor kivettem a dobozából a készüléket elkerekedtek a szemeim, bazinagy (141×78×13 mm). Nem tudom, hogy ki hova tudja ezt pakolni amikor útnak indul (oké, nyáron a nagyzsebű rövidnadrágokban van helye, csajok meg ugye hátrányban), de az biztos, hogy vakarhatjuk a fejünket, ha el szeretnénk vinni magunkkal.
A készülék tetején találhatjuk az sd kártya bővítési lehetőséget, jobb oldalon a bekapcsológomb és a hangerőszabályzó, lent a micro usb csatlakozási lehetőség (hdmi-t ne keressünk), a mikrofon és a jack aljzat található. A hátlapon a kamera és a hangszórók kaptak helyet. Az előlapon egy kamera, hangszóró, lent egy fizikai home gomb, mellette jobbra-balra egy-egy érintőgomb található. 

A készülék össze van rakva tisztességesen, nem recseg-ropog használat közben, a Samsungtól már megszokott műanyag hátlapot nem lehet levenni (illetve szakértő kezek biztosan el tudják távolítani), mondhatjuk tehát, hogy egyben van. A készülék kialakítása annyiban eltér a Galaxy S telefonoktól, hogy nincs a hátulján a megszokott kis hupni.

Hardver:
A készülékbe egy 1 GHz-es ARM Cortex-A8 CPU és egy PowerVR SGX540 grafikus gyorsítót pakoltak. Ezek mellé 512 MB RAM-ot és 8 illetve a 16 GB belső tárhelyet kapunk, aminek a bővítése 32 GB-ig támogatott (MicroSD kártyával). Mint említettem telefon funkciókkal nem rendelkezik a készülék ezért mobilinternetezésre nincsen lehetőségünk, de – ahogy a név is sugallja – WiFi-t használhatunk amennyit nem szégyellünk, továbbá a rendelkezésükre áll még egy GPS modul illetve a Bluetooth.

Kijelző:
Az 5”-os WVGA (480×800) TFT Super Clear LCD képernyő szépnek mondható, színei jók, a betekintési szöge szintén remek, ezzel nincs probléma. Az érintés érzékenysége is rendben van, ahogy ezt a Samsungnál már megszokhattuk. Természetesen van pinch to zoom azaz kétujjas nagyítás funkció is. A kijelző szépen gyűjti az ujjlenyomatokat és ahogyan már megszokhattuk erős fény hatására tükröződik.

Szoftver - működés:
Médialejátszóhoz illően itt elsősorban a készülék ilyen irányú funkcióira próbálok összpontosítani. Kezdetnek nézzük az 1.3 W-os hangszórókat, amik meglepően jól szolnak és kellően hangosak ahhoz, hogy akár egy szalonnasütés alatt erről hallgassunk zenét. A gyári füllhalgatóról sokat nem lehet elmondani, erős közepesen teljesít, azonban ajánlott lecserélni valami használhatóbbra. Ha már médialejátszót vásárolunk akkor ne sajnáljuk a pénzt erre. A zenelejátszó tökéletesen teszi a dolgát, MP3, WMA, AAC, OGG és Flac formátumokat képes kezelni és természetesen minden jóságot tud, amit egy ilyen programnak tudnia kell (dalszövegek, hangszín beállítás, lejátszási listák, stb.). 

A videolejátszó is tökéletesen működik, DivX, Xvid, WMV, MPEG4 és H.264 formátumokat kezel. A feliratokat a várakozásoknak megfelelően megjeleníti, a HD videókat akadásmentesen lejátssza, továbbá lehetőségünk van még állítani a lejátszás sebességét is,  úgyhogy ezen a téren is szépen teljesít a készülék. A videókhoz még úgynevezett könyvjelzőket is rendelhetünk, ha netán félbeszakítanánk a videót tudjuk, hogy hol tartottunk.

A gyári Android böngészőt már bizonyára mindenki ismeri, megfelelően teszi a dolgát, flash tartalmakat szépen megjelenít, nem lassítja túlságosan a készüléket, erre nem is érdemes több szót pazarolni, a videón úgyis látjátok a működését.
 
 

Természetesen kapunk Android Marketet, bónuszként pedig egy Samsung Apps (ez nagyjából a Samsung saját Market-je) nevű programot amivel egyéb appokat tudunk letölteni, pontosabban tudnánk mivel jelenleg elég szegényes a kínálat, ami persze idővel változhat. Plusz programok még a Thinkfree Office, FM Radio, Qik (videótelefonáló app), Social Hub. 

Amit itt még megemlítenék, hogy a készüléken Android 2.2.2-es (Froyo) rendszer fut de pletykálják, hogy kap Gingerbread frissítést.

Kamera:
Nem vagyunk túlságosan eleresztve a kamera terén, a hátlapon mindössze egy 3,2 megapixeles kamerát találunk, amit egy LED vaku támogat, tehát maximum 2048x1536 pixeles felbontásban fotózhatunk, autófókusszal és sok beállítási lehetőséggel. 720p-s videót sem tudunk rögzíteni, pedig ez manapság már elvárható lenne, mindössze 720×420 pixel felbontású mozgóképet készíthetünk, de azt 29 FPS-el. 
Az előlapi VGA kameráról sok mindent nem lehet mondani, videotelefonálásra tökéletesen alkalmas, másra meg úgysem használja senki.

Akkumulátor:
A készülékben egy 2500 mAh kapacitású akksi kapott helyet, ami meglehetősen hosszú üzemidőt biztosít, pontos adatot sajnos nem tudok mondani, nálam nagyon jól bírta a kütyü, de korántsem használtam annyit, mint amennyit egy normál médialejátszót használ az ember. A Samsung 60 órányi zene illetve 8 órányi videolejátszást ígér, ami reális is lehet.

Összegzés:
A Samsung Galaxy S WiFi 5.0 egy jó készülék, össze van rakva rendesen, szép és nagy a képernyője, hívhatnánk a médialejátszók királyának is. A kérdés az, hogy ki vesz manapság médialejátszót? Ha találkoztok ilyen emberrel, akkor nyugodt szívvel ajánljátok neki a Galaxy S WiFi-t, nem fog benne csalódni.
 
Specifikációk itt.
 
A tesztkészülékért köszönet a Samsung Electronics Zrt-nek.

 


Címkék: teszt android samsung galaxy s wifi

A bejegyzés trackback címe:

https://androlib.blog.hu/api/trackback/id/tr803069688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerusz · http://gerusz.blogspot.com 2011.07.15. 16:04:59

Azt a kívülről is elérhető SD-slotot szívesen látnám mondjuk az SGS3-ban.

PixelNinja 2011.07.18. 08:19:34

A pda-k "teljesértékűségének" sosem volt követelménye a telefon funkció... erre utal a neve is. (bár manapság mindenbe minden _kell_)

pacska · http://twitter.com/_pacska_ 2011.07.18. 08:39:11

@PixelNinja: ebben igazad van, viszont úgy veszem észre, hogy manapság már leginkább ezeket a készülékeket hívjuk pda-nak (az okostelefonokat) mivel az előző generáció „kihalt”.

PixelNinja 2011.07.18. 10:40:04

valóban mosódnak el a határko a PMP, PND, PDA, tablet, net-noe-e-book-ok között.... talá a 3g megléte/nemléte az, ami mostanában éles(ebb) vízválasztó...

Darkcomet 2011.07.18. 16:35:52

Ez a 2500 mAh-s aksi igazán lehetne alapértelmezett a samsung Galaxy szériába. Persze ettől vastagabb lenne a telefon, de ezt amúgy sem bánnám.

Google+
süti beállítások módosítása