A Galaxy S4 debütálása olyan mértékben kifordította magából a világot, amit még a leghardcore-abb fanok sem reméltek. Filmblogok publikálnak okostelefonokról, ember embernek farkasa, kénytelenek vagyunk hát mi is palettát színesíteni, ha fenn akarunk maradni a háborgó tenger felszínén. Ilyen rövid idő alatt egyelőre egy régi írásom előkaparására futotta, az 1982-es Tron című filmről 3 éve írt beszámolómat olvashatjátok alant.

Az első percekben amolyan in medias res kezdéssel máris a kibertérben találjuk magunkat, amit bár mai szemmel megmosolyoghatunk, akkoriban rendesen odacsaphatott. Full 3-D számítógépes modellek jönnek szembe, nyilván nem túl nagy poligonszámmal dolgoztak akkoriban dehát ebben az időben olyan játékok hódítottak a játéktermekben, mint a Pac-Man, de a Space Invaders sem volt még lejárt lemez. Ebben az évben jelent meg a piacon például a Commodore 64 nevű csodamasina, ahogy a ZX Spectrum is. Érezhető tehát, hogy a technológia mennyire gyerekcipőben járt még, ennek fényében azt kell mondjam kb. annyira lehetett lebilincselő ezt a mindenhol fénylő, 3-D grafikus világot bámulni a nagyvásznon, mint tavaly télen IMAX-ben nézni az Avatart. A számítógépes grafikához még hozzájön a karakterek világító szerkója, és kész a vizuális orgazmus.

"On the other side of the screen, it all looks so easy."

A látványra tehát nem lehet panasz, és ezt az első percekben igyekeznek is belénk sulykolni, aztán kicsit később jön a történet, meg a karakterek is. Főhősünk egy Flynn nevű tehetséges programozó (az ifjú Jeff Bridges), aki mindenáron be akar törni volt alkalmazója, az ENCOM nevű cég számítógépes rendszerébe, hogy bizonyítékokat szerezzen a gaz vezér ellen, aki ellopta az általa tervezett árkád játékokat, és mocskosul meggazdagodott belőle. A betörés azonban nem olyan egyszerű, mert a fent említett gaz vezér tervezett egy ún. Mester Kontrollprogramot (MKP, haha), ami nem más, mint egy mesterséges intelligencia. ő védi az adatokat, szabadidejében pedig ártatlan kis programocskákat kebelez be, ezzel növelve saját hatalmát. Flynn azonban volt csaja, Lori, és az ő jelenlegi fickója Alan segítségével betör az ENCOM-hoz, és megpróbálja feltörni az MKP-t. A dolgok azonban rosszul sülnek el, és főhősünk a virtuális térben találja magát, ahol barátai program-megfelelőivel kiegészülve már az életéért kell harcolnia.
A történet pofonegyszerű tehát, de a látvány alaposan feldobja, valamint Wendy Carlos zenéje is jó aláfestést nyújt a kiberkalandokhoz.

"Bring in the logic probe!"

A Tron mai szemmel talán kicsit giccsparádénak tűnhet, és a történet sem visz nolani mélységekbe (hogy valami még elég sok ember által emészthetőt említsek), de a megfelelő történeti kontextusba helyezve nem kell sok, hogy belássuk, miért is vált akkoriban kultfilmmé a világ szerencsésebb oldalán.

Címkék: filmek alibi poszt

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.