Triluminos - mi is ez pontosan?

2013.08.11. 13:37 decoati

Az újonnan piacra került Sony Xperia Z Ultra kapcsán vagyunk kénytelenek egy új fogalmat tisztázni, ez pedig a Triluminos kijelző, amit a Sony az új szériás televízióiból emelt át a mobil világba. De mi a fene ez a Triluminos?

nexusae0_8_Xperia_Z_Ultra_black_Flat.jpg

A történet még az 1990-es években kezdődött, amikor a fizikusok által már jól ismert nanokristályok foto-aktív tulajdonságára építve felvetődött az új típusú kijelző architektúrák fejlesztésének az ötlete. A fizikai háttér nagy vonalakban annyi, hogy a félvezető nanokristályok által gerjesztés hatására emittált fény hullámhossza egy bizonyos kristályméret alatt a kristály fizikai kiterjedésével áll szoros összefüggésben. Magyarul: egy gerjesztett (akár UV fénnyel megvilágított) nankokristály (quantum dot, kvantumpont, QD) pusztán a fizikai jellemzőitől függően kéken-zölden-pirosan fog világítani.

QD_S.jpgCdTe_PlasmaChem_spectra.gif

Miért jó ez, és hogyan lehet használni?

A kijelzőtechnológiában általánosan használt RGB technikával kikeverhető színek által lefedett színtér (gamut) nagysága elsősorban az elemi színek hullámhosszától, és spektrális eloszlásától függ. Az elemi hullámhosszakat az LCD panel fehér háttérvilágítása elé pakolt színszűrőkkel kapjuk, ebből látható, hogy a háttérvilágítás fehér fényének minősége nagyban befolyásolja a panel színhűségét. Fehér fényt előállítani nem is olyan könnyű, gondoljunk csak a "fehér" LED-ek hideg, kékes, lehetetlen színére. Itt találkozik a nanotechnológia és az LCD technológia: ágyazzunk be egy vékony fóliába különböző kristályméretű kvantumpontokat megfelelő arányban, és gerjesszük őket valami módon. Az így kapott fehér fény sokkal használhatóbb lesz, az ezzel készült LCD által lefedett színtér nagyobb, a képernyő színhűsége pedig sokat javul. Ilyen GML fóliát a QD Vision (MIT), és a Nanosys-3M gyárt, a Sony az előbbivel áll kapcsolatban.

White_LED_vs_Blue_with_QD_Vertical_crop.jpg

A Sony Triluminos kijelzője a W9, X9 szériákban debütált, ahol a háttérvilágítás homogén kék LED, ez, és az előtte lévő kvantumpont réteg (Color IQ) állítja elő a fehér háttérvilágítást, aminek spektrális analízise jól mutatja a technológia előnyét a hagyományos LCD-vel szemben:

2013_03_26_w8_proto.jpgSony W8 hagyományos háttérvilágítással...

2013_03_26_triluminos.jpg...a Sony W9 Triluminos...

sony-triluminos.jpg...és a gamut.

Mik az előnyei az új kijelzőnek?

Roppant érdekes kérdés annak fényében, hogy a hasonló (vagy nagyobb) gamuttal rendelkező OLED kijelzőket elsősorban a "túlszaturált" színei miatt szokták ekézni a hozzá nem értők antioledisták. A válasz az UHD szabványban keresendő, ugyanis az ebben rögzített Rec.2020 színtér sokkal nagyobb gamutot ír elő, mint az átlag LCD-k által lefedett sRGB. Ezért mondjuk csöppet érdekes a W9 széria, mivel az egy HD széria, és mint ilyen, szabvány szerint a forrás sRGB színtérben van rögzítve, tehát utólagos korrekció nélkül a kép khm. túlszaturált lesz, mint ahogy szintén túlszaturált lesz a Sony Xperia Z Ultra képe is a szokásos netes, sRGB tartalomnál is (persze amit szabad Jupiternek...). Az igazi előny a QD technológia szervetlen mivoltában van (nem öregszik, nincs beégés), alacsonyabb a fogyasztása (a kék LED jó hatásfoka miatt), valamint (ha minden igaz) olcsóbb mint az AMOLED (mármint gyártani). Egyetlen hátránya talán a QD hatásfokának a nagymértékű hőfokfüggése, amit persze (hát hogyne!) már kiküszöböltek. A Color IQ-val szerelt panel többi paramétere (betekintési szög, min. fényerő, stb.) semmit nem változik az "alap" LCD-hez viszonyítva.

Hát ennyi. Nagy jövő áll a technológia előtt, ami hál'istennek nem a Sony tulajdona, és valós innováció, nem valami szoftveres kamu. Akit érdekel, itt van egy Xperia Z Ultra v.s. HTC One kijelző összehasonlítás.

(forrás: Wiki, AVMagazine, Nature, QDVision, landofvikings, Androidauthority, cnet, miegymás)


Címkék: sony kijelző

A bejegyzés trackback címe:

https://androlib.blog.hu/api/trackback/id/tr15455718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

beked 2013.08.11. 16:28:03

A jó hatásfoku QD-ok Cadmium, selén illetve ólom tartalmúak. Talán senki nem rágcsálja agyon a telefonja kijelzőjét, azért remélem a nagy gyártók vannak ötleteik a szemétté vált eszközökre is.
És megoldották az időnként bekövetkező villogást ist (bár az valószínüleg kiátlagolódik)

decoati 2013.08.11. 18:11:11

@beked: a CRT-k belső oldalát sem nyalogatta senki... ahogy olvasom, a QD technológia egyéb kutatási ágai között nagy szerepet kap az orvosi, biológiai kutatás, ott meg nem cél kinyírni a delikvenst. Max. majd ők kikutatják mi az ami elég magas hatásfokú, és nem mérgező. :)

nál 2013.08.12. 10:41:08

Jó bejegyzés, köszi!

nagykerek 2013.08.12. 11:07:20

Érdekes és hasznos cikk. Viszont némi magyarítás nem ártana. A túlszaturált az sejtelmem szerint túltelített. S bár a vízgőz mondjuk lehet túltelített, a szín túltelítettségét - legalább is egyelőre - nem tudom értelmezni.

Giggsy · http://sgtgiggsy.blogspot.hu 2013.08.12. 11:19:06

@nagyreform: Pedig bizony mind a túlszaturált, mind a túltelített általánosan használt kifejezés, és kijelzők kapcsán igen sűrűn elő is kerül, lévén, hogy egyesek szerint az AMOLED kijelzők színtelítettsége túlságosan magas.

decoati 2013.08.12. 11:30:48

@nagyreform: túlszaturáltnak mondják, és igen, tévesen.

hamsterkaa 2014.07.12. 23:31:53

Mert az is túlszaturál a pedig telítettség ugyan az a jelző. Aminek a színei erősebbek a keleténél az túlszaturált. Amúgy beállítás kérdése nem kijelző hibája, de Triluminos Z2 is nagyon telített színvilággal rendelkezik. A tévéknél ez állítható!

decoati 2014.07.17. 09:50:48

@hamsterkaa: a történet nem ennyire egyszerű. Egy rövid gondolati modell: 1., legnagyobb gamutja a valóságnak van, 2., RGB képek HSL (HSV) bontásánál értelmezett szaturációs csatorna linearitását (és dinamikáját) nézve egy kép nem lehet túlszaturált (mivel ilyenkor gyak. az S csatorna lesz túlvezérelve). Ezekből adódóan szaturáció szempontjából a kijelzők csak a maximális, de még mesterségesen nem emelt szaturáción működnek optimálisan, kvázi egy adott kijelző csak egy adott szaturációt (szaturációs dinamikatartományt) tud normálisan, amit emelve túlvezérlést okoz, csökkentve pedig nem használjuk ki a kijelző optimális képességeit. Ezért lenne fontos a kódolási színtér, a kijelző fizikai paraméterei, és a kijelző driver maximális összehangolása. Az OnePlus One esetében ezen pl. Supercurio munkálkodik. Nem éppen egy poti tekergetés. :)

Google+
süti beállítások módosítása