Jó, jó, tudom, szellemkereső app, röntgen app, csajszivetkőztetős app... de ez komoly. Kozmikus sugárzás kereső app, olyasmi, mint a BOINC-ban elérhető projektek.

Kozmikus mivan? 

Tudjátok, az az izé, ami izé. Hát éppen ez az: olyan tempóban halad a tudomány és a technológia, olyan szinten elveszítette emberi léptékét szinte minden, amit érettségi után tanulhatunk pl. a természettudományok területén, hogy a "hiszem-ha-látom" hozzáállás mára szinte a használhatatlanságig elavult. Láthatatlan lézer olvas láthatatlan mintázatot, láthatatlan chipek dolgozzák fel a láthatatlan műholdak láthatatlan adatait, a telefonunk tele van ipari technológiák 2-3 betűs rövidítéseivel, amik pontos működéséről gyakorlatilag semmit nem tudunk. Tiszta mágia.

Pedig hidakra szükség lenne, főleg az oktatás területén, amik érthetővé, érzékelhetővé teszik a "magas tudományt", vagy ahol nem csak passzív befogadói vagyunk a tudásnak, hanem aktív részesei a kutatásoknak.

Hogy jön ez a sok süket vaker egy androidos blogra?

"Mi lenne, ha..." -tették föl a kérdést a University of California kozmikus sugárzással foglalkozó kutatói, amikor szembesültek azzal a problémával, hogy nincs megfelelő méretű érzékelőjük a vizsgálatokhoz. Mi lenne, ha megépítenék a világ legnagyobb érzékelőjét, több millió, a világon szétszórt fotodetektor segítségével, amik lehetnének mondjuk... okostelefon kameraszenzorok? A fizikai háttér adott: a mai okostelefonok kamerája ugyanúgy alkalmas a látható fény, mint a közeli infra tartomány érzékelésére (nézz csak meg egy működő távkapcsolót a teló fotó-appján keresztül), sőt, a nagy energiájú kozmikus részecskék becsapódását ugyanúgy felvillanásként detektálja a szenzor, mintha a forrás hullámhossza a látható tartományba esne.

A megoldás innentől egyszerű: írunk egy appot, ami bekapcsolja a kameraszenzort, és figyeli a random, pixel-szintű felvillanásokat. Ha észlel ilyen jelenséget, hozzácsapja a koordinátákat és az időbélyeget, és az adatokat elküldi a kutatóknak, ha wifi közelében vagyunk. Ennyi, tényleg. Meg az a néhány mázsa matek, ami kiszűri a hasznos tartalmat a brutál háttérzajból. :) A fogyasztás miatt nem kell aggódni: az app csak akkor aktiválódik, ha a teló töltőn van. Ja, és nem, nem Chio Yin Pistike fingós appjáról van szó, ezt az UC Irvine kutatói fejlesztették, több mint egy éven keresztül a bétáig, tehát biztos nem fog azzal zaklatni, hogy vírust talált az ájfónod windows mappájában.

Miért jó ez nekünk?

Szerintem bekapcsolódni bármilyen kutatómunkába, érdeklődni bármilyen, általunk eddig ismeretlen terület iránt, információkat gyűjteni és felhasználni, erre saját erőforrásainkat áldozni egyfajta állásfoglalás: a világ megismerhető, a jelenségek függenek egymástól, a történések bizonyíthatóak, és megismételhetők. A világot nem az összeesküvés-elméletek, az ostobaság, és a hasunkba beszélt fekete lyukak viszik előre, és nincs az a gigantikus energiájú lézer(jani), amelyik az univerzum oksági viszonyait képes lenne szétbombázni. Mellesleg csodálatos, gondolj bele: elindul egy müon az Univerzum egy távoli szegletéből. Mennyi az esélye annak, hogy a világegyetem kis darabja éppen a te telód szenzorába csapódik be? :) 

Én is!

A projekt elérése itt: CRAYFIS, tudományos háttér itt, a bejövő adatok kiértékelése itt, jelentkezés a "Join" gombócnál. Név, e-mail cím megadása után jelentkeznek majd, ha bekapcsolódhatunk a (béta)projektbe.

Kutatásra fel!

via [Gizmodo]

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.