Doogee Iron-bone DG750
Manapság az egyik leggyorsabban változó tech iparág az okostelefon business, a Google és az Apple óriási tempót diktál a gyártók felé. Egy 3-4 éve még csúcskategóriás kütyü (működőképessége ellenére) ma már szinte használhatatlan, vagy eladjuk fillérekért, vagy a polcon porosodik, vagy lebutítjuk használható szintre, és továbbadjuk családon belül.
Viszont ha ajakunkon elhaló “Nyomkodare necesse est” felkiáltással végignézünk a nevesebb gyártók kínálatán, hát bizony szükség lesz a szíverősítőre, mit el nem kérnek a tipográfusok a szépen metszett Sony, vagy Samsung feliratokért. Ideje hogy vigyázó szemetek Shenzhenre vessétek, még kér a nép, most adjatok neki. Olcsón, jót. (oké, oké)
A Doogee 2014 májusában a világ legolcsóbb KitKat ízű telefonjával, a DG800-zal hívta fel magára a figyelmet, jelen tesztalanyunk hátulját is az ő nevük díszíti. A pontos típusjelzés DG750, nézzük, mennyire kell lemennünk kutyába, ha ezt használjuk.
Essünk túl a kötelező részen:
4.7” 540x960 IPS, 240dpi
2G: 850/900/1800/1900MHz, 3G WCDMA: 850/1900/2100MHz
1GB RAM, 8GB háttértár, SD-kártya bővíthetőség 32GB-ig
MTK6592 octa core @1.36MHz
Dual SIM, dual stand-by
Front camera: 5MP, back camera: 8MP autofókusz, vakuval
2000mAh, Li-ion akksi
4.4.2 KitKat
Wifi: 802.11 b/g/n
Bluetooth: 4.0
FM rádió
GPS-A
Proximity, fényerő szenzor, gyorsulásmérő
A dobozka a doogee.hu-tól érkezett (köszi srácok), benne a szokásosak, egy marék papír, töltőfej, egy átalakító európai szabványra, egy USB kábel, egy (feledhető minőségű) agybadugós füles, és egy tartalék kijelzővédő fólia. No meg a telefon. A fémcsontú.
Ugyanis a készülék váza egyetlen maszív, de kecses, alumínium-cink ötvözetből készült fémdarab. Hoppá, mi?
KÜLSŐ
A teló első ránézésre határozott, karakteres benyomást kelt, az éleket mintha késsel metszették volna. Méretét tekintve csak milliméterekkel kisebb, mint egy Nexus 5. Kézben fogva pillesúlyúnak éppen nem mondható, de nem zavaróan nehéz. Fogása kellemes, stabil. Megmarkolhatjuk rendesen, nagyon masszív a kicsike, nem nyiszog, nem recseg, zsebben nem hajlik, ami manapság azért nem mindegy. Éjszaka, hanyatt fekve nyomkodva ne ejtsd az arcodra, mert nyolc napon túl gyógyul.
A készülék fő szerkezeti elemét képező fémváz adja a telefon oldalát, balról semmi, alul csak a mikrofon, felül az USB és a 3.5” jack, jobbról a hangerő gombok, és a ki/bekapcsoló gomb. A keret élei kb. 30 fokban vannak letörve, határozott, esztétikus átmenetet biztosítva az előlap, és a hátlap felé. Alul és felül egyaránt kissé szélesebb a keret, de pontosan annyival, amennyi a (szintén aluminium) hangerő, és bekapcs gombok magassága. Ki van ez találva.
Az előlap egyetlen üveglap, fölül a hangszóró, mellette két oldalt a proximity, és a szelfi kamera. Alul a három kapacitív gomb, menü-home-vissza elrendezésben.
A hátlap fekete bőr hatású műanyag, a’la élő szövet a fémvázon. Anyaga viszont nem a Samu-féle tejfölösdoboz izé, hanem tisztességes, erős, de rugalmas műanyag, ami 18 ponton kapaszkodva, megbízhatóan pattan a helyére. Fent, középen a 8MP-es kameránk emelkedik ki a hátlap síkjából, ami nem túl szerencsés az optikát védő üveglap biztonsága szempontjából. Alul, kissé balra eltolva a külső hangszóró található.
Összhatás szempontjából a design oké, az anyaghasználat abszolut rendben van, a kidolgozottság néhány helyen kicsit komolytalan, de többnyire meglepően jó.
HANG
A hangminőséget inkább hagyjuk, nem ezzel fogsz házibulit rendezni, téren csajozáshoz is kevés, az a külső hangszóró egyszerűen rémes. Normális fülessel tesztelve a magas kissé nyers, a mély 30Hz alatt megszűnik létezni, ráadásul kicsit halk is, nagyobb impedanciájú füleseket nem tud kihajtani. Fail.
FÉNY
A kijelző az előlap vízszintes középvonalához viszonyítva kissé fölfelé tolva helyezkedik el, kávája kellemesen keskeny, alul-felül sincs helypazarlás érzetünk, a kijelző az előlap 72%-át foglalja el. A kijelző maga egyébként egy 540x960 pixel felbontású IPS panel, a betekintési szög átlagos. A fehéregyensúly rendben van, a színek kissé túlszaturáltak, ami egyáltalán nem baj. A fényerő maximumra tekerve közvetlen napfényben is elegendő, bár sötétben nézve észrevehetőek a kijelző bevilágítási egyenetlenségei. A 240 dpi csöppet sem bántó, én amúgyis túlspilázottnak tartom ezt a dpi-hisztit (noha 445 dpi-t bámulok nap mint nap). Egészen oké kis kijelző.
MTK6592
A MediaTek nyolcmagos, 28nm-es, és (elvileg) 64 bites, A7-es üdvöskéje, 666MHz-es LPDDR3 memóriavezérlővel, Mali 450 GPU-val. Ennek a procinak három variánsa van forgalomban, ebben a készülékben az 1.4GHz-es M verzióhoz van szerencsénk. A terhelés függvényében egyébként szépen skálázódik az órajel és a felhasznált magok száma az 1 mag - 728MHz-től a 8 mag - 1.36GHz-ig, ez az aránylag kicsi akkumulátor miatt nagyon nem mindegy. Nyers számítási teljesítményét valahová a Nexus4 - Motorola Razor i - Motorola MOTO G -Nexus 7 (2013) környékére hozza a Vellano, ám az AnTuTu egészen 29000 pontig mászik, valszeg az alacsonyabb felbontású kijelzőnek köszönhetően (n.b. a MTK6592T jelzésű, 2GHz-es variáns full hd kijelzővel boldogítva éppen ennyi pontot hoz). 64 bites támogatás csak a Lollipopban lesz, a teljesítménytesztek gyaníthatóan más eredményt hoznak majd. A telefon folyamatos terhelésnél sem melegszik túl, erre is jótékony hatással van a csökkentett órajel (bár található egy biztonsági kapcsoló is a rendszerben, amit bekapcsolva erősebb a thermal throttling (lásd Yarner írását), de kommersz használatnál nem jutunk el odáig, hogy ez észrevehetően leszabályozzon). Nem rossz ez a proci/kijelző páros, nem kellenek mindig a hombár akksizabáló szörnyetegek.
KAMERA
Hátul 8MP autofókusz vakuval, de a minősége sajnos nem a legjobb. Eléggé zajos, fakó, rosszul tömörített, alacsony dinamikatartományú, alacsony vonalélességű képek tömkelegét kapjuk. Furcsa módon az előlapi kamera (kategóriájához viszonyított) minőségével sokkal jobban meg voltam elégedve, egészen tisztességes színhelyességű, és alacsony zajszintű szelfiket lehet tolni vele, 5MP maximális felbontásig.
A szoftveresek azért megpróbáltak kitenni magukért, a gyári kamera appban objektumkövetőt, HDR és panoráma módot, real time effektezőt, kézmozdulatra exponálást, előre programozott és manuális üzemmódokat, arcszépítő funkciót stb. kapunk, bár ez utóbbi nálam az istennek sem akart hatékonyan működni. Szóval Skype-ra király, de fotózni vele csak a legvégső esetben.
GPS
A MediaTek procik hírhedtek voltak a pocsék GPS-ükről, itt ebből annyi maradt, hogy mobilnet nélkül cold-startnál kicsit lassan jönnek le az efemeridák, de ha egyszer lockol, akkor onnantól stabilan teszi a dolgát.
SW
A gépen egy átdolgozott 4.4.2 teljesít szolgálatot magyar nyelven, a szögegyszerű home launcher a gyártó saját MIUI-utánérzete, rettenetes ikonokkkal (ez legyen a legnagyobb bajunk, a probléma néhány mozdulattal orvosolható). A stock rendszertől minimális az eltérés, a szokásos menüpontok leginákább csak a processzor sajátosságaiból adódó elemekkel bővültek, pl.:
- HotKnot: a kínaiak NFC-kiváltó bűvésztrükkje, a párosítást a(z ezzel a funkcióval rendelkező) telók kijelzőinek érintésérzékelőjével oldják meg valahogy. Az eszköz elérhetősége rendszer szinten integrált, pl. a galériában is találkozhatunk vele.
- Wake gestures: a lezárt képernyőre betűket rajzolva, vagy azon swipe-olva különböző funkciókat indíthatunk. Az akciót szabadon választhatjuk, de a rajzolható minták száma véges, és nem változtatható. A dupla-koppra ébresztő itt állítható.
- Smart gestures: némítás lefordításra, automata válasz a telót a fülünkhöz emelve, automata válasz a telefont lengetve. Kinek, hogy.
- Contactless gestures: Elméletileg a kijelző érintése nélkül, a proximity előtt csápolva tudunk lapozni a galériában, vagy az appok listájában. Nagyon hektikusan működik, agybajt lehet kapni tőle másodpercek alatt.
- Power save mode: az energiatakarékos módot, és annak akkumulátor töltöttségi küszöbszintjét tudjuk állítani. Általában a szinkronizáció ütemezésével, a SoC órajelekkel, és a maximálisan aktív magok számával játszik, nagyon praktikus.
- Be-kikapcsolás ütemezése: az MTK procik nagy találmánya ez a “tetszhalott” mód, a teló úgy néz ki mintha ki lenne kapcsolva, de pl. beállított időben pillanatok alatt kijön a kómából, sőt, ébreszteni is tud.
A rendszer optimalizáltsága stabilitás szempontjából nem rossz, két hét alatt egyszer sem fagyott le, nem indult újra, nem álltak le rendszerfolyamatok. Az 1G ram persze érezteti a hatását, főleg hogy a kínai telókra jellemző agresszív memóriakezelés könnyedén kidobja a háttérben várakozó alkalmazásokat. Időnként a launcher is meg-megdöccen, a viszonylag alacsony felbontás ellenére is. Ebbe gyaníthatóan belejátszik a proci ütemezése is, ami nyugalmi helyzetben 1 mag 728MHz Hotplug governorral, ami újfent inkább akksibarát megoldás, nem a maximális teljesítmény a célja.
AKKSI
Hát igen. Ez a 2000mAh egyszerűen kicsi. Látszik a gyártó igyekezete a csökkentett órajelű soc verzióval, a különféle energiatakarékos üzemmódokkal, és trükkökkel. Átlagos használattal el is döcög a cucc egy napig, de kicsit is odalépve neki a teló úgy merül, mint a Titanic.
ÖSSZEGZÉS
Az egész készülék a masszív fém váz köré épül, mely alapvetően meghatározza a telefon karakterét, és a dimenzióit is. Míg design szempontjából egy határozott építkezési alap és irány, méretét tekintve gátló tényező, mivel pontosan behatárolja az akkumulátor rendelkezésére álló teret. A gyártó viszont okos, józan alkatrészválasztással, és ügyes paraméterezéssel elérte, hogy egy napi szinten jól teljesítő, strapabíró készüléket tudhassunk magunkénak. A hiányosságai ellenére nem tudok rá haragudni, erős, karakteres, megbízható társunk lehet a mindennapokban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nyelv-ész 2015.06.20. 16:00:45
decoati 2015.06.20. 17:34:50
